A vezetők nem vezetőnek születnek, hanem azzá faragják őket

Kinga | 2015-10-06

„A vezetők nem vezetőnek születnek, hanem azzá faragják őket. A vezetésnek ugyanolyan alapelvei vannak, mint a háborúnak, ezeket pedig tanulmányozni kell” – Montgomery tábornok, a II. világháború szövetséges csapatainak brit parancsnoka.

Egy hatékony vezetésről szóló könyvben találtam rá a fenti idézetre, amely nagyon megfogott, elgondolkodtatott. Eszerint bárkiből, aki rendelkezi a megfelelő tudással, lehet vezető, ha emellett elegendő inspiráció és inger éri. És valóban, ha jobban belegondolunk hány népmese és monda, mítosz íródott erre a sémára: az egyszeri szegény legényből lett a népet felvirágoztató új hadvezér, hős. A moziba járó közönség mostanság a Halhatatlanok c. filmben láthat egy hasonló történetet, amely nagyon szépen bemutatja, hogy miként lesz egy egyszerű fiúból, Thészeuszból a görög hadsereg utolsó reménye, hőse és vezére, Hellasz megmentője. Mi kellett ehhez: Zeusz, öreg ember alakjában felvértezte a hadászati tudományokkal, kitanította, kiképezte, erősítette, edzte – azaz az alap tudást beléplántálta. Aztán az ellenség tett róla, hogy kellőképpen érintett is legyen, majd a jósnő hite és a beteljesülő jóslatok (nevezhetjük ezeket pozitív visszacsatolásoknak) erőt és hitet adtak neki ahhoz, hogy véghezvigye küldetését, és maga mellé állítsa, lelkesítse, motiválja a körülötte lévő embereket. Végül a maroknyi seregnek is olyan lelkesítő beszédet tudott mondani, amely után egyként és hősként vonultak a halálba.

Nyilván nem minden vezetőnek kell egyben hősnek is lennie, és a halálba vezetnie csapatát, de néhány alapvető készséggel nem árt, ha felvértezi magát az, aki hatékony vezető kíván lenni:

1. delegálás, azaz a feladatok helyes kiosztása (kiválasztva a legrátermettebb személyeket)
2. hatékony kommunikáció csapattagokkal (mindenki pontosan tudja mi a dolga)
3. beosztottak kellőképpen motiválása (mindenkinek érdekében álljon az adott munka elvégzése)

Azonban a fenti hármast hiába tudja egy vezető zseniálisan működtetni a hatékonysághoz még elengedhetetlenül hozzátartozik a csapattagok bizalma és tisztelete – amit sokszor jóval nehezebb megszerezni, mint a tárgyi tudást. A vezetés elemi része az egyénekből álló csoport szerves egységgé alakítása is.

Ön hogy áll ezzel?
Vezetőként megteremtette a kölcsönös tisztelet és bizalom légkörét?
Ha összehívná csapatát, és megkérdezné, jó vezetőnek tartják-e, biztató lenne a válaszuk?
Egyáltalán fel merné tenni ezt a kérdést nekik?
És ők mernének őszintén válaszolni?
Mit mondanának?

Lerf Andi


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*