Gondolatolvasás helyett

Kinga | 2015-10-05

A konfliktusok jelentős része félreértésből, félrekommunikálásból vagy nem kommunikálásból adódik.
Sokszor előfordul, hogy azt hisszük, hogy tudjuk, hogy mire gondol a másik, mit akart mondani nekünk vagy mit akart kérni tőlünk, legyen ő a barátunk, a főnökünk, vagy az ügyfelünk stb. Legalábbis azt feltételezzük, hogy tudjuk. Ezek a feltételezések pedig sokszor tévútra vihetnek és csalódáshoz vezethetnek mind a munkahelyen, mind a magánéletben.

Feltételezés és gondolatolvasás helyett inkább kérdezzünk! A főnökünk a munkahelyen delegál egy feladatot nekünk, az első mondatnál úgy érezzük, hogy tudjuk mit vár tőlünk és nagy lendülettel belevetjük magunkat a feladatba, majd később bosszankodunk és másokat hibáztatunk, ha mégsem felelt meg a munkánk.
Kérdezzünk a másik megértésének szándékával!

A főnökünktől kérdezzük meg, hogy mi az, ami fontos neki ebben a munkában? Mire fogja használni az általunk elkészített munkát, mi a célja ennek a feladatnak? …

Volt egy kollégám, aki előszeretettel élt a kérdezés módszerével, amivel töredékére redukálta a feladatot, amit végül el kellett végeznie. Mivel bevonta az ügyfelet vagy adott esetben engem, az akkori főnökét a megoldási folyamatba azzal, hogy egyeztetett és kérdezett, azt érte el, hogy a kész munka biztosan tetszett a másik félnek, mivel nem érte meglepetés. Nagyjából tudtuk, hogy mit fogunk kapni a nap végén tőle, ő pedig nem dolgozott feleslegesen.

Lerf Andi


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*