A vezetővé válás sokszor hosszadalmas folyamat. Gyakran évek múltán, rengeteg tapasztalattal a háta mögött válik valaki vezetővé. Azonban az sem ritka amikor kiemelkedő szaktudás, rátermettség és hozzáértés okán fiatal munkavállalók kerülnek a hierarchia felsőbb szintjeibe. Szakemberekként milyen kompetenciák mentén érdemes fejleszteni a vezetői tudatosságot? A vezetői lét négy fundamentális kompetencián alapszik.
Nem lehet elég korán kezdeni
Vagy mégis? Egy fiatal vezető kinevezése sok esetben okozhat konfliktusokat a szervezeten belül. Ellenállás és bizalmatlanság jelentkezhet az idősebb munkavállalók oldaláról, hiszen még mindig az az általánosabb felfogás, hogy valaki a szenioritás elvén szerez meg magasabb beosztású pozíciókat. Azonban nem a kor tesz valakit jó vezetővé! Sokkal inkább a benne rejlő lehetőségek, az innovatív gondolkodás, a kihívások keresése és sok esetben a kockázatvállalásra való hajlandóság. Ezek a jellemzők a fiatal vezetők kapcsán azonnal eszünkbe jutnak, sok más negatívabb sztereotípia kíséretében.
Olyan negatívabb címkék merülhetnek fel a fiatal vezetőkkel kapcsolatban mint a meggondolatlan, türelmetlen vagy az impulzív. A negatívabb sztereotípiáknak is van alapja, tehát abban biztosak lehetünk, hogy fiatalon a vezetői székbe kerülni rengeteg kihívást rejt magában. Sok esetben merülhet fel az újonnan kinevezett vezető fejében, hogy ő még nem érett az adott pozícióra. Ez rengeteg bizonytalanságot szülhet. Azonban a potenciál már megvan benne, különben nem jutott volna el idáig, csak hangsúlyt kell fektetni a lényeges vezetői kompetenciák fejlesztésére.
„A fiatal vezetők a mi jövőnk”
A vezetői léttel kapcsolatban számtalan készség fejleszthető. A vezetői tudatosság növelésével még jobbá válhatnak a fiatal vezetők. Hallenbeck könyvében négy fundamentális kompetenciát azonosít, amin dolgozni kell:
- Öntudatosság
- Kommunikáció
- Tanulási agilitás
- Befolyás
A négy fő fundamentum alá besorolt négy további jellemzőt. Az Öntudatosság magában foglalja a vezetői bölcsességet, a hírnevet, az identitást és a márkát. A fiatal lét ellenére bölcsesség mindenkiben lakozik, hiszen korábbi tapasztalataiból és tudásából képes táplálkozni. A márkaépítésnek nagyon tudatosan kell zajlania, hiszen míg a hírnévre nincs direkt befolyásunk, addig a márkaépítés során mi irányítunk.
A Kommunikáció területén fejlesztendő az értő figyelem elsajátítása, a visszajelzés adásánák és kapásának módja, illetve a vízió kommunikálása. Gyakran felmerül, hogy a fiatal vezetők folyton időnyomás alatt állnak, sokszor nincs idő és lehetőség a megfelelő kommunikációra. Azonban a visszajelzések elengedhetetlenek, akárcsak a vízió tiszta kommunikálása, így erre megfelelő hangsúlyt kell fektetni.
A Tanulási agilitás a régi és az új információk és anyagok kereséséről, értelmezéséről, belsővé tételéről és alkalmazásáról szól. Addig szakemberként nem tudunk új tudást átadni, míg a korábban szerzett ismeretek nincsenek megfelelően értelmezve, internalizálva és alkalmazva a gyakorlatban. Az új információk keresése csak ezt követően történhet.
Végül a Befolyás során a politikai hozzáértést, az önpromóciót, a bizalom építését és fenntartását, valamint a kapcsolati háló használatát érdemes elsajátítani.
Mind a négy fő fundamentumot tapasztalati tanulás mentén lehet hatékonyan fejleszteni. Nem feltétlenül elméleti könyvekre és előadásokra van szükség, hanem arra, hogy a vezetővé válás és a vezetői tudatosság növelésének folyamatában a tapasztalatok által a megfelelő szakemberek (vezető, HR-es, fejlesztő) együttműködésével minél hatékonyabban sajátítsák el a fundamentális kompetenciákat.
Németh Bite Barbara MCC
Forrás: George Hallenbeck – Lead 4 Success: Learn The Essentials of True Leadership
Leave a Reply